Üdv vízlágyítás, viszlát vízkő!

Magyarország kemény vizeiről híres. Ezt már nagyjából mindenki tudja, de ami még ennél is biztosabb, hogy az emberek nagy hányada a saját bőrén tapasztalta. A vízlágyítás segítségével kihúzhatja a szőnyeget a vízkőképződés réme alól, ezzel megszüntetve egy súlyos, olykor komoly károkat okozó problémát. A vízkő ugyanis természetes velejárója természetes vizeinknek. A bennük található sók, hő hatására kicsapódnak. 

Ezek, a fogyasztásra egyébként veszélytelen, sőt hasznos !!! anyagok az ipari tisztítást követően is helyben maradnak, azaz a csapból folyó, ivóvíz minőségű folyadék kiválóan alkalmas arra, hogy a hőhatással dolgozó készülékekben vízkő réteget képezzen. Ez egyszerű fizika: a sók kicsapódása vízkő keletkezéséhez vezet. Ez a szikla szilárd felület, azonban megannyi kellemetlenséget, sőt komoly nehézséget okozhat.

Biztosan ön is tapasztalta már, hogy a kávéfőzője egy idő után határozottan nehezen hajlandó lefőzni a napi betevő feketét. Ha villanybojlerrel áldoz a vízmelegítés oltárán, akkor szintén közelről ismerheti az elduguló tartály jelenségét, amikor hihetetlen magas energiaszámlák társaságában, egyszerűen képtelen a berendezés normálisan ellátni a feladatát, azaz felmelegíteni a vizet. A fent felsorolt példák csak cseppek a tengerben.

A vízlágyítás egyszerűen, gyorsan, és könnyen tesz pontot a dolog végére. Mivel a vízből kiszűrésre kerülnek azok az anyagok, melyek később aztán hő hatására kővé válnak, így teljesen megszüntetheti a vízkő képződését, ezzel együtt a vele járó idegőrlő nehézségeket. Ezzel nem csak idegei állapotát, hanem berendezési tárgyai egészségét is megóvhatja, elfelejtve a kávéfőző ecetezését, vagy épp a bojler tartályának cseréjét.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy pl. a gyantával működő vízlágyítók a Kálciumot és a Magnéziumot Nátriumra cserélik. Így egyrészt kivonják a vízből ezeket az ásványi anyagokat, másrészt Nátriummal helyettesítik. Érdemes átgondolni, hogy ez jó-e a szervezetünknek, vagy az iváshoz más alternatívában gondolkodjunk.