Kockázatos a lágyított víz fogyasztása?

Mert az a tény megcáfolhatatlan, hogy az ásványi sóktól megtisztított víz nem károsítja a vízátfolyással és hővel dolgozó elektromos gépeket, de az élő szervezetre gyakorolt hatásai már kevéssé ismertek. Sőt, elnézve az egyes internetes fórumokat nem egyszer vitatott, hogy akkor most mi is az igazság?

A probléma gyökere abban keresendő, hogy viszonylag sokan összekeverik a lágyított, valamint a desztillált víz fogalmát. A kettő nem egy és ugyanaz. Korántsem. Utóbbi kémiai szinten egy valóban, minden ásványi anyagtól, nyomelemtől, egyéb összetevőtől megtisztított folyadék, ami semmiféle hasznos tulajdonsággal nem rendelkezik. Ez az a víztípus, aminek a fogyasztása a legkevésbé sem javasolható, nagy mennyiségben meg határozottan ellenezhető. Hogy miért? Azért, mert felborítja a szervezet elektrolit háztartását.

A nátrium vagy éppen a kálium optimális szintje elengedhetetlen az egészséges testi egyensúly megőrzéséhez. Mindegy, hogy hipo vagy hiper azaz túlzóan alacsony vagy magas állapotról van szó, mindkettő élettel összeegyeztethetetlen. Tehát az egyensúly megbontása beláthatatlan következményekkel járhat.

A lágyított víz fogyasztása nem egyenlő a desztillált víz fogyasztásával!

Ezzel szemben milyen jellemzőket zár csepptestbe a lágyított alternatíva? A lágyítás során a cél az ásványi sók mértékének jelentős csökkentése, hiszen ezek hő hatására kicsapódnak és vízkövet hoznak létre - s nemcsak a csempéken, hanem számtalan elektromos berendezés fűtő vagy egyéb alkatrész csövében, eldugítva, azokat, meghibásodást generálva.

Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a vízlágyító kivonja a Kálciumot és a Magnéziumot is a vízből, és ezeket az ásványi anyagokat a gyantás módszerek Nátriummal helyettesítik. Ha valaki ivásra is ezt a vizet szeretné használni, akkor érdemes alaposan utánajárni az előnyöknek és a hátrányoknak is. Továbbá a vízlágyító berendezések el is baktériumosodhatnak, ezért fontos a rendszeres ellenőrzés és a szakszerű karbantartás is.