Az elektronikai eszközök vízlágyításért könyörögnek!

Azok az elektronikai eszközei, melyek víz felhasználásával üzemelnek, kivétel nélkül, csendben esedeznek a vízlágyításért. Ebben biztos lehet. A magyarországi kemény víz már-már legendás. Mindenki tudja, hogy kis hazánk (leginkább nyugati régiója) sokat küzd a túlságosan kemény víz áldatlan mellékhatásaival. Ha csak egyetlen részét akarjuk kiemelni az egésznek, akkor az elektronikai eszközök sorsa a leglátványosabb. Mi történik például a kávéfőzővel? 

Még, ha újonnan is vásárolta a szerkezetet, akkor sem számolhat tökéletes működéssel, éveken át. Ugyanis a kemény víznek hála az átfolyós rendszerben lerakódnak a magnézium, kálcium sók, melyek hő hatására kicsapódnak, és vízkő formájában gátat képeznek. Eleinte csak leszűkítik az érintett cső keresztmetszetét, végül teljesen eltömítik azt. Nincs átfolyás, nincs kávé. Ez nem olyan jelenség, amivel csak néhanapján, öt évente kell találkoznia.

Nem ritka, hogy három havonta kell időt, energiát szánni az alapos vízkőtelenítésre! Az ecetes lefőzés sokat segít a helyzeten, de végül, minden esetben az alkatrészcsere hozhat fellélegzést. Egy darabig. Jobb esetben. A rosszabbik verzióban csak a komplett gépcsere nyújthat megoldást. A vízlágyítás ezekben a kemény kérdésekben jelenthet enyhülést.

Az erre specializált berendezés segítségével azok a sók, melyek kikristályosodva vízkővé változnak egyszerűen semlegesítésre kerülnek. Így a tovább folyó víz már nem okozhat nehézséget. Elfelejtheti a vízkőtelenítés rémét, a kávéfőzője is vidáman fellélegezhet nagy gőzfelhőket eregetve, de gyakorlatilag ez mindegyik, vízátfolyós készülékére igaz. A vízlágyítás így válik eszközei megmentőjévé.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy pl. a gyantával működő vízlágyítók a Kálciumot és a Magnéziumot Nátriumra cserélik. Így egyrészt kivonják a vízből ezeket az ásványi anyagokat, másrészt Nátriummal helyettesítik. Érdemes átgondolni, hogy ez jó-e a szervezetünknek, vagy az iváshoz más alternatívában gondolkodjunk.